Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis!
Mért ne legyek tisztességes? Kiterítenek úgyis!^[1]

Van rá válaszod, magadnak?

 Nem vagyunk tökéletesek, még kevésbé mindentudók: véges, tévedékeny lények lévén, szükségünk van valamilyen vezérfonalra, amihez igazíthatjuk céljainkat és tetteinket. Tudva, hogy csak közösségekben élhetünk értelmesen, nyilvánvaló, hogy szükség van közösségfenntartó szabályokra. Az élet azonban bonyolultabb annál, hogysem minden területét maradéktalanul le lehetne fedni törvényekkel, a „hézagokban” az irányító szerep – mivel  egy elképzelt túlvilág elképzelt törvényei erre alkalmatlanok –, az evilági kapcsolatokat szabályozó erkölcsé, ami értékek és normák együttese. Értékrendünket a közfelfogás – "korszellem" – szentesít.^[2]

„Erkölcstelen magatartásért” senki nem vonható felelősségre: csak önként lehetsz erkölcsös, meggyőződésből és felelősségtudatból. Jó, ha a korszellem erkölcsös magatartásra sarkall; rossz, ha erkölcstelenül méltánytalan előnyökhöz lehet jutni.

Racionálisan csak két lehetőség közül választhatsz.

Tulajdonképpen mondhatnád azt is: nem foglalkozom megválaszolhatatlan kérdésekkel, ám ez csak álcázás: valamilyen módon mégiscsak élsz, de ezt nem akarod bevallani.

Keresztény értékrend

Bensejükbe adom törvényemet és a szívükbe írom.^[3]

A vallásosság nem helyettesíti az erkölcsös magatartást, – ha nem fundamentalista, nem is akadályozza, – esetleg segítheti. Hisz nem nagyon hajlunk érdekeikkel ellentétes cselekvésre, márpedig érdekeink – fő­leg az anyagiak – gyakran ellentétesek az erkölcsi szabályokkal.

Az erkölcsi szabályokat ugyanis már a kora ókorban is vallási köntösbe csomagolták, hogy megszegőik féljenek a túlvilági büntetéstől, és ez manapság is csak így van.^[4]

Az Egyház* tévedésmentes tanítása szerint a világot az örök világtörvény uralja, ami tulajdonképpen nem más, mint Isten akarata, ebből ered az erkölcsi törvény a tudatos élővilágra.^[5]

Az örök világtörvény sehol sincs kodifikálva, ennélfogva sem vitatni, sem bírálni nem lehet. A törvényt mindenkor maga Isten írja fel „nem is kőtáblára, hanem az élő szív lapjaira”,^[6] ám ez a módszer nem bizonyult elég hatásosnak, ezért az Úr negyedfélezer évvel ezelőtt úgy döntött, hogy a szabályokat kőbe (is) vési.

A Teológia* tanítása szerint, maga Isten, a Biblia* szerzője,^[7] és abból származik a keresztény értékrend három pillére: a Tízparancsolat, Jézus tanírásai és a Szent Hagyomány.^[8] A keresztény valláserkölcs az első Tízparancsolat^[9] hat parancsából eredeztethető; mai katolikus átszabásban: tiszteld szüleidet, ne ölj, ne törj házasságot, ne lopj, ne hazudj, ne kívánd felebarátod feleségét, ne kívánd javait.^[10] Ám tiltásokból nem jön össze, az értékes mag csak Jézus szavaiból bontakozik ki; „Szeresd felebarátodat, mint saját magadat”, „Amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük”, „...ne álljatok ellent a gonosznak… szeressétek ellenségeiteket stb.^[11] Alapvető „forradalmi” gondolata, hogy minden ember egyenlő, a szeretet pedig fontosabb az igazságosságnál, és tudni kell megbocsátani.^[12]

Két tanítása azonban elfogadhatatlan: nem tűrhetjük békésen a gonoszság parttalan terjedését, és a társadalom fenntartásához szükséges értékek – munka helyett – nem jönnek létre a szerető Atya ajándékaként.^[13]

 Bár a Zsinat* számos kérdésben korszerűsítette az erkölcsi tanítást is,^[14] a helyes erkölcsös élet szabályait pedig részletesen a Katekizmus* foglalja össze, a végső cél nem lehet más, mint elérni a túlvilági boldogságot.     

Humanista értékrend

Aki erkölcstelenül él, nem méltó az „ember” névre:
csak emberszerű főemlős.

A humánerkölcs három alappillére az igazság, az erkölcsi szabadság és az emberi méltányosság. Bár a keresztény értékrendben erős tartalmi átfedéseket találunk, szellemisége merőben más:

• Nem támaszkodik semmilyen transzcendens (vallási) igazságra.
• Alapvető célja az emberiség földi boldogságának elősegítése.
• Megengedő, vagyis mindent szabad megtenni, ami nem tilos. (Szemben a keresztény értékrend „minden tilos, amit nem szabad” jellegével.)
• Nem vár el hősiességet és nem állít fel embertelen követelményeket.
• Nem deklarálja örökérvényűnek és változhatatlannak normáit.

Egy szóval: emberközpontú, azaz humanista. Öt alapvető normája:

1. Légy igazságos

Ez az alapvető norma! Keresd, és találd meg a lelkiismereted szerint helyes gondolkodás és cselekvés útjait. Tehetségedtől függően ismerd meg a tudományos eredményeket is. Persze tévedhetsz is; intelligenciád fokmérője, hogy ezt el tudod-e ismerni. A bunkónak mindig igaza van.
Soha ne élj vissza erőfölényeddel, mert az emberi kapcsolatokban az igazságnál fontosabb a méltányosság.

2. Élj az aranyszabály szerint!

Minden cselekedeted előtt fontold meg, hogy mit éreznél, ha mások tennék ugyanazt veled. Ha meggondolatlan voltál és megbántottad valakit, igyekezz jóvá tenni. Mindig térítsd meg az esetleg okozott kárt. Nagyon vigyázz, hogy ne kövess el jó­vátehetetlen hibákat, mert nincs bűnbocsánat, sem újrakezdési lehetőség. Szeretettel, jóindulattal és elnézően közeledj embertársaidhoz – különösen családodhoz és barátaidhoz.
Törődj saját boldogságoddal, emellett mások hasonló törekvéseit is segítsd. Ne keresd a viszálykodást, de ne is tűrd béké­vel, ha ütlegelnek; minden erőddel állj ellen a gonoszságnak, és ne tűrd a kiszolgáltatottságot!

3. Végezz értékteremtő munkát!

Értékteremtő akár szellemi, akár fizikai munkád, ha több, közösségeid számára is hasznos értéket állítasz elő, mint amennyit elfogyasztasz. Aki tehetségesebb, annak többet is kell nyújtania.
Munkahelyi munkádat felelősséggel és képességeid szerint, a le­hető legjobban végezd, ne hárítsd másokra a terheket.
Ha vezető beosztásban vagy, munkatársaidat nemcsak szakmai, hanem erkölcsi szempontból is helyesen kell irányítanod.

4. Teljesítsd közösségi kötelességeidet!

Mivel sok tekintetben mások munkája teremti meg életfeltételeid és tudásod túlnyomó részét, ezért teljesítened kell a téged befogadó közösségek által rád rótt kötelességeket. Felelős vagy a környezetedre gyakorolt hatásokért is. Az együttélés korlátozásokkal is jár; szabadságoddal nem sértheted másokét.
Legfontosabb elemi közösség a család: egy férfi és egy nő szerződése arra, hogy szeretetben együtt élnek és utódokat nevelnek fel. Szeressétek és tiszteljétek egymást és gyermekeiteket. Házastársad mellett tarts ki, de a házasság nem rabbilincs, az erkölcsi szaályok betartása mellett felbontható, különösen odafigyelve gyermekeitek sorsára!
Csapdahelyzetbe kerülhetsz, ha a társadalmi erkölcs lazább, vagy a tiédtől eltérő alapokat ismer el: ilyenkor tűrnöd kell, amíg a jogszabályok nem sértik a humánerkölcs normáit.

5. Szeresd helyesen önmagadat!

Mindenfajta valláserkölcstől merőben eltérően, nemhogy nem nézed le és nem veted meg testedet, ellenkezőleg: erkölcsi kötelességed gondozni, és szellemi képességeidet állandóan fejleszteni is. Óvd egészségedet és kerüld, ami feles­legesen károsítja. Ne légy sem aszkéta, sem kicsapongó, hanem élvezd az élet örömeit mértékletesen, mert csak addig lehetsz erkölcsös, amíg élsz.

Ha ezek szerint élsz, boldog leszel itt a földon.

Részletesen:  Végül is hány parancsolat? 

Jegyzetek

^[1] József Attila hexametere.
^[2] Az erkölcsi normák megelőzik a törvényeket, következésképpen igazságos és erkölcsileg helyes törvények megalkotásához a törvényhozóknak figyelembe kell(ene) venniük az érvényes erkölcsi normákat.
^[3] Jeremiás könyve: Jer 31.33.
^[4] Például az egyiptomiak erkölcsiségét meghatározó 7 erényt és 42 intést Maatnak, az igazság és a komikus rend istennőjének tulajdonították (~i.e. 25. század). Hammurápi (i.e. 1792 – 1750) törvényeit híres törvényoszlopáról ismerjük, ezeket Samas, a napisten hitelesítette.
^[5] Jahve, Isten és Allah örök törvényei között ellentmondások vannak, ám az Egyház ragaszkodik hozzá, hogy az abszolút bbiztos igazságnak egyedüli birtokosa és hiteles terjesztője.
^[6] Második korintusi levél: 2Kor 3.3.
^[7] A Tridenti Zsinat dogmája,(HD1501, 1504), aki ezt nem hiszi, ki van közösítve az Egyházból.
^[8] A Szent Hagyomány az első századokból ránk maradt szóbeli tanítások összessége. Hitelessége súlyos hitviták forrása volt; a protestánsok máig nem fogadják el.
^[9] Azt nem taíják a hittanórákon, hogy a Bibliában 3 Tízparancsolat van, az első (Kiv 20.2-17)  és a harmadik (MTörv 5.6-21.) lényegében azonos, a második (Kiv 34.14-26) – 3 parancs kivételével – köszönőviszonyban sincs velük.
^[10] Az „új” 9., és az önmagában értelmetlen 10. úgy keletkezett, hogy félbevágták az eredeti 10. parancsot, amire azért volt szükség, mert kihagyták a bálványkészítést tiltó 2. parancsot.
^[11] Rendre Mt 22.39, Mt 7.12, Mt 5.39-44.
^[12] Vö. Lk 17.3-4. és Mt 18.20-21.
^[13] Lk 12.29-31.
^[14] Lásd például 2VD Gaudium et spes 58, illetve KEK 1711,